Természetesen csak fél tucat, azaz 6. Mert egy tucat kérdés, az már sok. Nem hosszú tucat (vagy pék tucat ) és nem nagy tucat, csak olyan egyszerű tucat fele. De hogy mit jelent a tucat, azt nem tudom, de most ez nem kérdés…
Mit akarsz? Jobb, ha befogod a pofád! Mocskos, nemzet és istenellenes hazaáruló! Aljas posztkommunista, balliberális másképp gondolkodó. Tüntetni szeretnél? Nem tetszik a többségi akarat? Így jártál. Gondolkodtál volna korábban.
Nekem nincs. Már majdnem úgy volt, hogy lesz, de mégsem. Pedig állítólag mindenkinek van egy könyve. Te biztos, szép vagy, okos vagy, bátor és vakmerő egy személyben. Én egyik sem. Ezért nem is panaszkodom, csak elmondtam, hogy nincs.
Ki volt, kik voltak Magyarországon a besúgok és a beszervezőik. Igaz olyan nagyon nem is érdekel. le kellene már zárni ezt az ügyet, sőt már régen le kellett volna. Ma meg már szinte teljesen felesleges bolygatni, hiszen az érdekeltek egy részének már tisztára lett mosva a „szennyese”. Főleg a politikailag érintetteké, a ma és a közelmúlt személyiségeinek mindenféleképpen.
A kapitány, már jó ideje, nehezen alszik el, és fáradtan ébred. Nem gondolta kinevezésekor. Tele volt tervekkel, ötletekkel, melyek többségét sikerült is megvalósítania, de valahogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretné. Illetve mennek, döcögnek, mégis, egyre nagyobb ellenállást tapasztal, a drukkereknél és a játékosoknál is.
Féligazság magában hordja a valótlanságot, a tények részleges elhallgatását és az igazság magvát is. A féligazság a kegyes hazugság és az élet büszkeségének keveréke. Az életünk féligazságokra épül, azon nevelkedünk, azokat tanítják, és tanuljuk.
A ma esti tőzsdei záráskor, még ha nem is, de a reggeli nyitáskor biztos esni fognak a legnagyobb hazai pénzintézetünk részvényei. Mivel nekem nincs (ebből sincs, sajnos), így nem fogja befolyásolni a karácsonyfa hosszúságát. Az ajándékok számát azért nem, mert már rég nincs nálunk ajándékozás. Vagy eszünk, vagy ajándékot vásárolunk! Az elsőről még nem sikerült leszokni…
Kolosy tér. Minden ködös, nyirkos, még a hajnal is csak csendben köszön. Hazatartó szajhák és egyes munkába sietők dühét, a pékség, hívogató melegsége sem enyhíti. A zöld lámpa is hiába engedékeny, alig mozdul a várakozó autó. Minek? Mindenhez korán van.
Már régen jártam erre, és gondoltam, ha már itt vagyok Tőletek is megkérdezem, hol vannak a verebek?
„rossz pénz nem vész el , csak gazdát cserél!
2011. január közepe. Bevásárló központ Örs vezér tér, déli órák. Pár száz forintos mütyürért jövök, de nem találok, csak a tetőrészen szabad parkoló helyet. Bent, szinte „karácsonyi” nyüzsgés. Állítólag, január – február, a legrosszabb hónapok a kereskedelemben.
Hogy nem látják a vakok és gyengén látók a lenti plakátot. Mondhatnám, ha eleve nem idegenkednék, az ilyen és ehhez hasonló „szójátékoktól”, ha ez nem a fogyatékkal élőkkel lenne összefüggésben. Igaz, a fogyatékos meghatározást sem szeretem.
No
komment....
Szent meggyőződésem, hogy kockás toyást, csak kockás fülű nyúl tud toyni. De csak is fővárosunk budai oldalán, mivel szerényebb, periférikusabb helyeken, már alig találunk nyuszit. Ebben válságos időben?!
Közben eregetem a füstöt, szó szerint. Azaz cigarettázom, és hallgatom oldalbordám zsörtölődését, hogy már megint az a „hülye bagó”, amitől büdös lesz a ruha, a lakás, a levegő. Pedig nem is a lakótérben szívom, de igaza van. Éppen neki ne adnék ebben igazat?
Rájöttem, szólalt meg kollégám nagyon komolyan, hogy mi kellene az embereknek. Nos? Kérdeztem nem kevés kíváncsisággal, hátha valami új dolgot is hallok, így szilveszter előtt, és majd ezekkel köszöntem ismerőseimet.
Egy nagyon szép Wass Albert írást találtam. Biztos sokan ismeritek, de szeretetből soha nem elég. Olvassátok el. Karácsonyi üdvözlet helyett, szeretettel.
Szabad a karácsonyi ünnepek előtt, lehangoló eseményekről, netán éhezésről, nyomorról, háborúról, szenvedésről írni? Ugye nem? Mint a jól kiképzett struccok, fejünket a csillogó-villogó zselés szaloncukorba dugva, fokozott aggodalommal várjuk a szeretet ünnepét.
Egy szóval, a kékvérűek! Mert ugye ők mások, született arisztokraták. Eleve „okosak” „szépek”, és arra születtek, hogy a népet, az istenadta népet vezessék, uralkodjanak felettünk.
Persze tudom, minden egyes királyi, hercegi család valamikori őse, még nem kékvérűként jött a világra, csak tehetsége, rátermettsége, aktuális „politikai „érzéke és esetleg nem kevés gazdasági hatalma folytán vált egy közösség vezetőjévé, vezérévé: Rosszabbik esetben, a legerősebb, a legbrutálisabb, a legkegyetlenebb…
Szüksége volt Vezérünknek, a következő 2-2 és fél évre, egy szürke eminenciásra, aki egyrészt jellegtelen, nem kell tartani tőle, önálló gondolattal, akarattal nem rendelkezik, egy tökéletes bábfigurára, aki hajlandó lesz idő előtt megválni majd szerepkörétől, és átadni helyét a Vezérnek.
Költözünk asszony!!! Rikoltottam volna, ha közben rá nem döbbenek, hogy egyedül vagyok. No, majd este, megtudja, hogyan lehet nekünk is magas a jövedelmünk. Egyszerűen Felcsútra kell költöznünk!!!
Azonnali hatállyal vonja meg a fizetéseket, járandóságokat, és minden egyéb kis-és nagykapus pénzeket az ellenzéki képviselőktől. Oka nagyon egyszerű. Csak azok jussanak jövedelemhez, akik tesznek is valamit
A tragikusan lecsökkent bejegyzések számához viszonyítva, meglepően sokan foglalkoznak a leendő választással. Akár csak én most…
Ez a jegyzetet, lehet majd magyar és nemzetellenesnek, rasszistának is nevezni, és, még aminek csak akarjuk, de nem fontos elolvasni. Ez, egy számomra megdöbbentő beszélgetés alapján keletkezett megoldatlan kérdések halmaza.
Mit össze nem tanakodnak, sírnak, panaszkodnak, gyártják az elméleteket a szakemberek (nem kis pénzért), közben a megoldás, kézenfekvő, de az is lehet, hogy már meg is oldottuk.
Mármint a filmnézést, annak ellenére, hogy szeretem a filmeket, a jó filmeket, melyeket az évek során többször is megnézek. Nem a feledés miatt, inkább az aprólékos megértés és értelmezés végett
Évi szíves invitálására kezdek hozzá, bár már maga a szó sem tetszik,
Azt hiszem tényleg nincs más megoldás.
Csatlakozom a Nyerva által kezdeményezett sztrájkhoz. Az elfogadhatatlan tartalmak törléséig, és a felhasználó kitiltásáig nem születik új bejegyzés egyetlen blogomon sem, ill, nem kommentelek sehová.
Várakozva….
Mind a két kezét annak, ki könyékig turkál a kiflik és zsemlyék között, természetesen csupasz kézzel.
